Versenytárs tartalomstratégiájának visszafejtése

Scheo · 2026-11-03 · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

Mit jelent egy versenytárs tartalomstratégiájának visszafejtése?

A visszafejtés azt jelenti, hogy a versenytárs nyilvánosan látható oldalaiból, azok dátumaiból és egymásra mutató linkjeiből összerakod, milyen témákra, milyen ütemben és milyen szerkezetben épít tartalmat. Belső dokumentumhoz nem férsz hozzá, és nincs is rá szükséged. Amit a weboldal a keresőknek megmutat, abból a terv nagy része kiolvasható.

A cél egy döntés-előkészítő térkép. Azt akarod látni, hol van a piacon olyan kérdés, amire senki nem ad jó választ, és hol fut olyan verseny, amibe a saját erőforrásaiddal nem érdemes beszállni. A mi nézőpontunk ebben egyszerű. A versenytárs tervéből a hiányait érdemes kiolvasni, a témáit pedig nem kell átvenni.

A módszer az AI-alapú keresésnél is számít. A válaszmotorok (a Google AI-áttekintése, a ChatGPT keresése, a Perplexity) olyan forrásokból dolgoznak, amelyek egy kérdésre világos, önálló választ adnak. Ha egy kérdésre a piacon senki nem ír ilyet, ott a saját cikked jó eséllyel könnyebben kerülhet be a forrásaik közé. Ez szakmai feltételezés, garanciát egyik szolgáltató sem ad rá.

Mely nyilvános jelekből rajzolható fel a terv?

Öt jelből dolgozol. Együtt elég pontos képet adnak, külön-külön viszont félrevezethetnek.

• Oldaltérkép (sitemap). Megmutatja, hány oldal van, milyen URL-mappákba rendezve, és sokszor azt is, mikor módosultak.
• Publikálási ritmus. A megjelenési dátumokból kiderül, hetente, havonta vagy hullámokban dolgozik-e a versenytárs.
• Témacsoportok. Az URL-ek, a címek és a kategóriák alapján látszik, mely témákba fektet tartósan.
• Frissítési szokások. A módosítási dátum és az archivált változatok elárulják, karbantartja-e a régi cikkeit.
• Belső linkszerkezet. Abból, hogy mely oldalakra mutat a legtöbb belső link, kiderül, mit tart a legfontosabbnak.

Hogyan olvasd ki az oldaltérképet lépésről lépésre?

Az oldaltérkép a leggyorsabb kiindulópont, mert egyetlen fájlban adja meg a webhely oldallistáját. Így találod meg és dolgozod fel.

1. Nyisd meg a pelda.hu/robots.txt fájlt. A Sitemap sor gyakran megmondja az oldaltérkép pontos címét.
2. Ha ott nincs, próbáld a szokásos címeket. WordPressnél az 5.5-ös verzió óta a /wp-sitemap.xml az alapértelmezett, a Yoast SEO bővítmény a /sitemap_index.xml címet használja, sok más rendszernél egyszerűen /sitemap.xml a cím.
3. Az indexfájl általában több aloldaltérképre bomlik (bejegyzések, oldalak, kategóriák, termékek). Már ez a bontás megmutatja, mekkora súlya van a blognak a teljes webhelyen.
4. Töltsd le a bejegyzések oldaltérképét, és vedd ki belőle az URL-eket és a lastmod dátumokat.

Egy egyszerű parancssori lekérdezés havi bontásban megszámolja, hány URL módosult az adott hónapban.

curl -s https://pelda.hu/post-sitemap.xml | grep -o '<lastmod>[^<]*' | cut -c10-16 | sort | uniq -c

Ugyanez táblázatkezelőben is megy. A Google Táblázatok IMPORTXML függvénye a //*[local-name()='loc'] kifejezéssel kilistázza az URL-eket, a lastmod mezőket pedig ugyanígy behúzhatod egy szomszédos oszlopba.

Hivatalosan igazolt. A sitemaps.org protokoll szerint a lastmod az oldal utolsó módosításának dátuma, és nem kötelező mező. A Google Search Central dokumentációja szerint a Google figyelmen kívül hagyja a priority és a changefreq értékét, a lastmod mezőt pedig akkor használja, ha az következetesen pontos.

Saját tapasztalat. Sok webhelyen a lastmod minden oldalon ugyanaz a dátum, mert egy bővítmény vagy egy sablonfrissítés átírta. Ha száz cikknél egyetlen napot látsz, azt ne vedd frissítési szokásnak.

Hogyan méred a publikálási ritmust és a frissítési szokásokat?

A ritmust a megjelenési dátumokból méred, a frissítést a megjelenés és az utolsó módosítás közti különbségből. A kettőt érdemes külön kezelni, mert más-más döntést támasztanak alá.

A megjelenési dátumot több helyről veheted.

• A cikk oldalán látható dátumból, vagy a forráskódból a datePublished és a dateModified mezőből, ha a webhely Schema.org Article jelölést használ.
• A blog RSS-hírcsatornájából (WordPressnél /feed/), amely a legutóbbi bejegyzéseket dátummal listázza.
• A Wayback Machine archívumából, ahol a blog főoldalának régebbi mentései megmutatják, mi jelent meg egy adott időszakban.

Vidd fel a dátumokat egy táblázatba hónaponként, és három mintázatot keress. Az egyenletes ritmus (például havi négy cikk) általában szerkesztői naptárra utal. A néhány hónapos csúcsokkal tarkított görbe kampányszerű munkára vagy időszakos külső szövegírói megbízásra utalhat. A hosszú csend utáni hirtelen sok cikk gyakran tömeges, gépi gyártás vagy egy új ügynökség jele. Ezek szakmai feltételezések, a dátumok önmagukban nem bizonyítják az okot.

A frissítésnél nézd meg, hány régi cikknél tér el érdemben a módosítás dátuma a megjelenésétől, és ellenőrizz közülük néhányat a Wayback Machine-ben is. Ha egy két éve írt útmutató szövege valóban változott (új bekezdés, frissített évszám, új képernyőkép), a versenytárs karbantartja a tartalmait. Ha csak a dátum változott, az kozmetika.

Saját tapasztalat. A rendszeresen frissített régi útmutatókkal nehéz versenyezni, mert egy jól karbantartott cikk mögött évek alatt gyűlnek a belső linkek és a külső hivatkozások. Az elhanyagolt, elavult adatokkal teli útmutató viszont gyakran jó belépési pont.

Hogyan rajzolod fel a témacsoportokat és a belső linkszerkezetet?

A témacsoportokat az URL-ek és a címek csoportosításából, a súlypontokat a belső linkek számából látod. Ha egy oldalra sok belső link mutat, azt a versenytárs jó eséllyel központi, úgynevezett pillér-oldalnak szánja.

Témacsoportok kialakítása

1. Másold be az összes cikk címét és URL-jét egy táblázatba.
2. Adj minden sorhoz egy fő témát és egy keresési szándékot (tájékozódó, összehasonlító, vásárlás előtti, problémamegoldó).
3. Számold meg, hány cikk tartozik egy-egy témához. A sok cikkes témák a versenytárs vállalt területei, az egy-két cikkes témák inkább próbálkozások.
4. Jelöld, melyik témához van pillér-oldal, amely összefogja a többit.

Ha sok a cím, a csoportosításhoz nyelvi modellt is használhatsz, de az eredményt kézzel nézd át, mert a modell hajlamos túl általános csoportokat képezni.

Belső linkszerkezet

Egy webhelybejáró (crawler) program végigjárja az oldalakat, és oldalanként megszámolja a beérkező belső linkeket. Rendezd a listát csökkenő sorrendbe. Az első tíz-húsz URL jó eséllyel azokat az oldalakat mutatja, amelyekre a versenytárs forgalmat és helyezést szeretne terelni. Figyeld azt is, hogy a blogcikkek a szolgáltatási oldalakra linkelnek-e, és milyen szövegrésszel. A horgonyszövegekből kiolvasható, milyen kifejezésekre optimalizál.

Hivatalosan igazolt. A Google Search Central szerint a belső linkek segítik a Google-t az oldalak felfedezésében, és a horgonyszöveg információt ad a hivatkozott oldal tartalmáról.

Bejárásnál légy kíméletes. Állíts be lassú tempót, tartsd tiszteletben a robots.txt szabályait, és ne terheld a versenytárs szerverét.

Mely eszközökkel nézheted meg mindezt költséghatékonyan?

A legtöbb lépés ingyenes vagy már meglévő eszközzel elvégezhető. Fizetős adatbázisra akkor lehet szükség, ha a versenytárs becsült forgalmát és kulcsszavas helyezéseit is látni akarod.

• Böngésző. Az oldaltérkép, a robots.txt és a forráskód dátummezőinek megtekintéséhez elég.
• Google Táblázatok. Az IMPORTXML és az IMPORTFEED függvénnyel az oldaltérképet és az RSS-t is behúzhatod.
• Screaming Frog SEO Spider. Az ingyenes változat 500 URL-ig jár be, ez kisebb hazai webhelyeknél gyakran elég a belső linkek elemzéséhez.
• Wayback Machine. A régebbi állapotok és a tartalmi változások ellenőrzésére való.
• Google-keresés operátorokkal. A site:pelda.hu kulcsszó és az intitle: lekérdezés gyorsan mutatja, van-e a versenytársnak cikke egy témára. A Google szerint a site: találatai nem teljesek, ezért csak tájékozódásra használd.
• Google Alerts vagy RSS-olvasó. Új cikknél jelez, így a ritmust folyamatosan követheted.
• Kulcsszó- és versenytárs-adatbázisok (Semrush, Ahrefs, Sistrix és hasonlók). Becsült helyezéseket és forgalmat mutatnak. Ezek modellezett értékek, a valós forgalmat csak a versenytárs saját mérése ismeri.

Saját tapasztalat. A fizetős adatbázisok a kis keresési volumenű, magyar nyelvű kifejezéseknél gyakran pontatlanok vagy hiányosak. Hazai piacon ezért a saját Search Console-adataid, a Google automatikus kiegészítése és a „Kapcsolódó kérdések” doboz sokszor többet ér a becsült számoknál.

Hogyan néz ki a kitölthető összehasonlító táblázat?

Az alábbi szempontok legyenek a táblázat sorai, az oszlopok pedig a versenytársak és a saját webhelyed. Minden cellába rövid, lehetőleg mérhető érték kerüljön.

1. Indexelhető cikkek száma az oldaltérkép alapján. Versenytárs A ____ / Versenytárs B ____ / Saját ____
2. Átlagos havi publikálás az elmúlt 12 hónapban. A ____ / B ____ / Saját ____
3. Valódi szövegváltozással frissített régi cikkek aránya. A ____ / B ____ / Saját ____
4. Fő témacsoportok (legfeljebb öt). A ____ / B ____ / Saját ____
5. Pillér-oldalak száma és címe. A ____ / B ____ / Saját ____
6. A legtöbb belső linket kapó három oldal. A ____ / B ____ / Saját ____
7. Lefedett keresési szándékok (tájékozódó, összehasonlító, vásárlás előtti, problémamegoldó). A ____ / B ____ / Saját ____
8. Strukturált adatok (Article, FAQPage, BreadcrumbList, szerzői adatok). A ____ / B ____ / Saját ____
9. Szerzői hitelesség (megnevezett szerző, bemutatkozás, forrásmegjelölés). A ____ / B ____ / Saját ____
10. Megválaszolatlan kérdések, amelyekre egyik webhely sem ad önálló választ. ____
11. Döntés témánként (belépünk / kerüljük / később nézzük). ____

A tizedik sor a legfontosabb. Az első kilenc sor azért kell, hogy megértsd, miért maradt üresen az a mező, és hogy ott valóban hiányról vagy csak alacsony keresletről van-e szó.

Hogyan lesz a térképből saját döntés?

A kitöltött táblázatból témánként egy döntést hozol, és minden témát három kategória egyikébe sorolsz.

• Lefedetlen kérdés. Van rá valós keresés vagy ügyfélkérdés, de egyik versenytárs sem ad rá önálló, részletes választ. Ide érdemes először írni.
• Erős, karbantartott terület. A versenytársnak sok cikke, pillér-oldala és sok belső linkje van a témában, és rendszeresen frissít. Itt a beszállás sok munkába kerül, és az eredménye bizonytalan. Ezt általában érdemes kerülni, vagy csak egy szűk részkérdéssel belépni.
• Elhanyagolt terület. Van tartalom, de régi, pontatlan vagy felületes. Ide egy frissebb, a saját tapasztalatodra épülő anyaggal jó eséllyel be lehet lépni.

A lefedetlen kérdéseket több forrásból gyűjtsd. A legjobbak a saját ügyfeleid kérdései (e-mailek, telefonok, ajánlatkérések), mert ezeket a versenytárs nem látja. Mellettük hasznos a Search Console lekérdezés-listája, a „Kapcsolódó kérdések” doboz, és az is, milyen forrásokat hoz egy AI-asszisztens egy adott kérdésre. Ha egy válaszmotor gyenge vagy idegen nyelvű forrásból válaszol egy magyar kérdésre, az gyakran lefedetlen területet jelez (szakmai feltételezés).

Egy elképzelt példa a gondolkodásra. Tegyük fel, hogy egy kertépítő versenytárs blogján ötven cikk szól a gyepszőnyeg-telepítésről, de egyetlen cikk sem arról, mi a teendő, ha az új gyep az első nyáron foltosodik. A telepítés témájában ötven cikkel szemben nem érdemes versenyezni. A foltosodás kérdése viszont nyitott, és egy alapos, saját munkák fotóival kísért válasz ott jó eséllyel kitűnhet.

Miért csapda a versenytárs témáinak másolása?

A másolás azért csapda, mert a versenytárs a tervét a saját helyzetéből, a saját céljaival és a saját hibáival építette, te pedig ebből csak a kimenetet látod.

Figyelmeztetés. Mielőtt egy versenytársi témát átvennél, gondold végig az alábbiakat.

• A versenytárs témái nem bizonyítottan működnek. Kívülről nem tudod, melyik cikke hoz ajánlatkérést, és melyik csak helyet foglal.
• Ha ugyanazokat a témákat ugyanúgy dolgozod fel, a keresőnek és az AI-válaszmotornak nincs oka téged választani. A Google Search Central segédlete a hasznos, emberközpontú tartalomról kifejezetten rákérdez, hogy egy tartalom ad-e eredeti információt, saját elemzést vagy kutatást, és túlmutat-e a nyilvánvalón.
• Lemaradásban versenyzel. Mire a másolatod elkészül, a versenytárs frissít, és a régebben gyűjtött linkjei miatt előnyben marad.
• A szöveg vagy a szerkezet átvétele szerzői jogi kockázattal is jár.

Szakmai feltételezés. A saját ügyfélkérdésekből, saját fotókból és saját mérésekből épülő tartalmat a versenytárs nehezen tudja lemásolni, ezért ez hosszabb távon tartósabb előnyt adhat. Eredményt ez sem garantál.

Mit ellenőrizz, mielőtt a tervet véglegesíted?

Az alábbi ellenőrzőlista segít kiszűrni a félrevezető jeleket és a megalapozatlan döntéseket.

• Legalább két versenytársat elemeztél.
• A lastmod dátumokat néhány cikknél kézzel, archivált változattal is ellenőrizted.
• A témacsoportokat keresési szándék szerint is felcímkézted.
• Minden „belépünk” döntés mögött valós kérdés áll, keresési adatból vagy ügyfélkérdésből.
• Minden „kerüljük” döntésnél leírtad az okot (erős pillér-oldal, sűrű frissítés, sok belső link).
• A saját cikkterved olyan kérdésekre épül, amelyekre saját tapasztalatból tudsz válaszolni.
• A mérést negyedévente megismétled, mert a versenytárs terve is változik.

Források és további olvasnivalók

• Google Search Central, webhelytérképek létrehozása és beküldése
• Google Search Central, hasznos, megbízható, emberközpontú tartalom létrehozása
• Google Search Central, linkelési bevált gyakorlatok
• Sitemaps.org, Sitemap protokoll
• IETF RFC 9309, Robots Exclusion Protocol
• Schema.org, Article típus
• Internet Archive, Wayback Machine
• Screaming Frog SEO Spider felhasználói útmutató