- A szakértő szóban konkrét, írásban általános: ezért kérdezd, ne írasd.
- A nyolc kérdés mindegyike egyetlen dologra hajt: esetre, tévhitre, sorrendre vagy döntési szempontra.
- A leiratból idézetbankot csinálj, és a szakértő mondatait ne fogalmazd át felismerhetetlenre.
- Az általánosság-teszt egyszerű: ha a mondat egy másik szakmában is igaz lenne, konkretizáld vagy töröld.
- Egy szakértővel havi egy interjú tartható fenn hosszan; a heti ritmus jellemzően pár hónap alatt kifullad.
A legjobb szakmai anyag általában már megvan a cégen belül, csak nem szövegként, hanem a kollégád fejében. A szerelő, a könyvelő, a mérnök naponta elmondja ugyanazt öt ügyfélnek, de ha megkéred, hogy írja le, három hét múlva küld egy fél oldalt, amiben minden igaz és semmi sem érdekes. A megoldás nem az, hogy jobban noszogatod. Az, hogy nem íratsz vele semmit: kérdezel harminc percig, rögzíted, és utána te csinálod meg a szöveget. Ez a munkamenet írható le itt lépésről lépésre, kész kérdéssorral együtt.

Miért ad többet a szakértő szóban, mint írásban?
Rövid válasz: beszéd közben emlékezik, írás közben szerkeszt, és a szerkesztés az első dolog, ami kiöli a konkrétumot.
Amint a szakértő elé teszel egy üres dokumentumot, elindul benne a belső cenzor: ez így túl személyes, ezt nem lehet leírni, ezt majd pontosítom. A végeredmény egy óvatos, minden irányban lefedett, senkinek nem hasznos szöveg. Élőszóban ugyanez az ember három mondaton belül elmondja, hogy múlt héten mit szúrt el egy ügyfél, mit néz meg elsőként, és mi az a kérés, amire nemet szokott mondani.
Egy egyszerű összehasonlítás megmutatja a különbséget. Kérdezd meg a kollégát írásban, hogy mire figyeljen az ügyfél a választásnál: leír négy pontot, amit bármelyik versenytárs is leírna. Ugyanezt élőszóban kérdezve öt percen belül elmondja, hogy múlt héten mit hozott be valaki, mi volt vele a baj, és mennyivel lett volna olcsóbb a megoldás, ha három hónappal korábban szól. A második változatból lesz cikk, az elsőből kitöltött sablon.
Saját tapasztalat: egy 30 perces interjú leiratában nagyjából 3500-4500 szó szerepel, ebből a szakértő része 2500-3500 szó. Ez bőven elég egy 1500-2000 szavas mély cikkhez, ráadásul úgy, hogy a szakmai állítások mögött valós gyakorlat van, nem összegereblyézett internetes közhely.
Mit intézz el az interjú előtti tíz percben?
Rövid válasz: egy téma, egy olvasói kérdés, működő felvevő, és a szakértő tudja, hogy neki nem kell készülnie.
- Szűkítsd egy kérdésre. Ne „a hőszigetelésről" beszélgessetek, hanem arról, hogy „mikor nem éri meg utólag szigetelni". Az egy témára szűkített interjú adja a mélységet.
- Küldj három mondatos briefet, ne kérdéssort. Ha előre megkapja a nyolc kérdést, felkészült, sablonos válaszokat mond. Elég ennyi: miről lesz szó, kinek szól a cikk, mennyi ideig tart.
- Mondd ki, hogy nem kell írnia. Ez oldja fel a legnagyobb ellenállást. A jóváhagyásnál is csak tényellenőrzést kérsz majd tőle, stílust nem.
- Foglalj le 45 percet a naptárban. A beszélgetés eleje mindig ráhangolódás, a legjobb mondatok pedig jellemzően a végén jönnek, amikor a szakértő már azt hiszi, hogy vége. Ha pontosan 30 percre foglalsz, pont ezt a részt vágod le.
- Kérj engedélyt a rögzítésre. Hivatalosan igazolt: a GDPR (EU 2016/679) alapján a hangfelvétel személyes adat kezelése, tehát előzetes tájékoztatás és megfelelő jogalap kell hozzá, és tudni kell, meddig tárolod.
- Teszteld a hangot fél percig. A rossz felvétel az egyetlen olyan hiba, amit utólag semennyi munkával nem tudsz kijavítani.
Milyen nyolc kérdés hozza ki a valódi tudást?
Rövid válasz: az, amelyik esetet, tévhitet, sorrendet vagy döntési szempontot kér, és nem véleményt.
- Mesélj el egy konkrét esetet az elmúlt három hónapból, amikor ez a probléma előjött. Mivel kezdte az ügyfél? Ez indítja be a történeti emlékezetet. Az első mondat, amit az ügyfél mond, sokszor maga a cikk címe.
- Mit hisznek erről az emberek, ami egyszerűen nem igaz? A tévhitek listája a legértékesebb nyersanyag: ezek olyan kérdések, amelyeket az olvasó tényleg beír a keresőbe vagy megkérdez egy AI-asszisztenstől.
- Amikor ilyen feladat érkezik, mi az első három dolog, amit megnézel, és milyen sorrendben? A sorrend a szakértelem sűrítménye. Ebből lesz a cikk lépésről lépésre része.
- Hol válik ketté a megoldás, és mi alapján dobod el az egyik utat? A döntési szempont az, amit versenytárs-tartalmakból nem lehet összeollózni. Kérj hozzá küszöbértéket: méret, kor, állapot, mennyiség.
- Mikor mondod azt, hogy erre most ne költsön? A visszautasított munka mindig hiteles, és megmutatja a szakma határait.
- Milyen hibát követtél el te magad ebben a témában, és azóta mit csinálsz másképp? Ez a kérdés a legkínosabb és a leghasznosabb. Hivatalosan igazolt: a Google minőségértékelői útmutatója az E-E-A-T első E-jét, vagyis a saját tapasztalatot külön szempontként kezeli.
- Mit szoktál elmondani, amit senki nem kérdez meg tőled? A hallgatólagos tudás kinyitója. Sokszor innen jön a cikk legjobb bekezdése.
- Milyen számot, határidőt vagy mértékegységet szoktál mondani ilyenkor, és honnan tudod? A számokhoz mindig kérj forrást: mérés, gyártói adatlap, jogszabály vagy becslés. Amit becslésnek mond, azt a cikkben is becslésként írd le.
Három visszakérdezésed van, ezeket használd bátran: „Miért?", „Mondj rá egy példát", „És mi történt utána?". Az esetkérdésekre szánj 5-6 percet, a többire 2-3-at. Ha a szakértő elkalandozik egy szomszédos témára, hagyd, csak jegyezd fel: abból lesz a következő cikk. A sorrend nem szent, de az első kérdés igen: mindig esettel kezdj, mert a memória könnyebben indul be, mint a véleményalkotás.
Mit csinálj, ha az interjú félresiklik?
Rövid válasz: három tipikus zsákutca van, és mindegyikből egyetlen jól időzített mondattal vezeted ki a beszélgetést.
- Marketinges üzemmód. A szakértő elkezd „piacvezető minőségről" és „ügyfélközpontú megközelítésről" beszélni. Kivezető mondat: „Ezt értem, de mondj rá egy konkrét ügyfelet a múlt hónapból, akinél ez tényleg számított."
- Túl mély szaknyelv. Öt mondat után nem érted. Ne tegyél úgy, mintha értenéd, mert a cikkben úgyis kiderül. Kivezető mondat: „Állj meg, ezt hogyan magyaráznád el egy ügyfélnek, aki most hallja először?" Ez a mondat gyakran a cikk legjobb bekezdését adja.
- Az „attól függ" válasz. Ez nem kitérés, hanem félbehagyott szakmai tudás. Kérdezz rá a másik felére: „Mitől függ pontosan, és melyik esetben melyik irányba dől el?" A válaszban ott lesz a döntési szempont, amiért az egész interjút csinálod.
Ha az idő kétharmadánál még mindig nincs egyetlen konkrét eset sem a felvételen, hagyd ott a kérdéssort, és kérdezz rá a legutóbbi munkanapjára: mi jött be, mit csinált vele, mi volt benne szokatlan.
Hogyan rögzítsd, hogy használható leirat legyen belőle?
Rövid válasz: csendes szoba, közeli mikrofon, két külön hangsáv, és a felvétel elején kimondott téma plusz dátum.
Személyes interjúnál tedd a telefont vagy a diktafont a szakértőhöz közelebb, ne középre. Online beszélgetésnél indítsd el a platform saját felvételét, de emellett rögzítsd helyben is a saját hangodat: ha a net szakadozik, a helyi sáv menti meg az anyagot. Ha a szoftver tud beszélőnként külön sávot, kapcsold be, mert a gépi leirat beszélő-szétválasztása magyar nyelven még mindig bizonytalan.
Interjú közben ne jegyzetelj mondatokat, mert kiesel a beszélgetésből. Ehelyett írd fel a percet, amikor jó mondat hangzik el: „12:40 sorrend", „19:05 tévhit". A leirat elkészítéséhez elég egy gépi átirat, például egy Whisper-alapú eszközzel:
whisper interju.m4a --language hu --model large-v3 --output_format txt
Saját tapasztalat: a magyar gépi átirat a köznyelvi részekkel jól elbánik, a szakszavakat és a márkaneveket viszont rendszeresen elrontja. Érdemes minden interjú után egy 10-15 elemű javítólistát vezetni a visszatérő szakszavakra, és a leiratot ezekkel egyszerű kereséssel átfuttatni.
Mit csinálj a nyers leirattal az első órában?
Rövid válasz: idézetbankot építesz belőle, vázat csinálsz a kérdésekből, és listázod, ami hiányzik.
- Végigolvasás konkrétum-vadászattal. Csak négyféle dolgot jelölj: szám, sorrend, döntési szempont, konkrét eset. Minden más egyelőre díszlet.
- Idézetbank. Emelj ki 10-15 mondatot szó szerint, a szakértő szóhasználatával, külön fájlba. Ezek lesznek a cikk gerincoszlopai, ne fogalmazd át őket felismerhetetlenre.
- Váz a kérdésekből. Az interjúkérdésekből lesznek a H2 címek, olvasói kérdéssé fordítva. A „mi az első három dolog" kérdésből például „Mit érdemes elsőként megnézni?" lesz.
- Írás. A szerkezet a te dolgod, a tartalom a szakértőé. Ha egy bekezdéshez nincs anyag a leiratban, az a bekezdés nem hiányzó szöveg, hanem hiányzó információ.
- Hiánylista. Maximum öt pont, amit nem sikerült megkérdezni. Ezt két perc telefonon vagy egy chatüzenetben pótolod, nem újabb interjúval.
- Jóváhagyás. Küldd el tényellenőrzésre, és mondd meg pontosan, mit kérsz: „csak azt jelöld, ami szakmailag pontatlan". Enélkül a szakértő stilizálni kezd, és visszatér az általánosság.
Hogyan kerülöd el, hogy a cikk általánosságokká simuljon?
Rövid válasz: alkalmazd az általánosság-tesztet, vagyis ha a mondat egy másik szakmában is igaz lenne, akkor vagy konkretizálod, vagy törlöd.
A simulás jellemzően a szerkesztésnél történik, nem az interjún. Négy fék működik ellene:
- Segédige-vadászat. Keress rá a „fontos", „érdemes", „kell" és „célszerű" szavakra. Minden ilyen mondat után álljon ott, hogy pontosan mit, mennyit, mikor, milyen küszöbnél.
- Konkrétum-sűrűség. Szakmai feltételezés: a tapasztalatunk szerint akkor marad meg egy cikk hasznosnak, ha nagyjából minden 150-200 szóra jut egy megfogható elem (szám, sorrend, eszköznév, döntési szempont). Ez nem hivatalos mérőszám, hanem munkaszabály.
- Szakszavak megtartása. Ne cseréld köznyelvire a szakkifejezést, hanem magyarázd el egy fél mondatban. A pontos szó bizalmat épít, a helyettesítése hígít.
- Semmit ne találj ki. Ha a szakértő nem mondott számot, ne írj oda számot. AI-eszközt nyugodtan használhatsz a leirat tisztítására, szerkezeti javaslatra vagy címvariánsokra, tartalom kitalálására nem.
Hivatalosan igazolt: a Google saját dokumentációja szerint nem a tartalom előállítási módja számít, hanem a minősége és az eredetisége, és az útmutató kifejezetten javasolja a „ki, hogyan, miért" önellenőrzést, benne a szerzőség egyértelmű feltüntetésével. Ehhez érdemes a cikk szerzőjét strukturált adatban is jelölni (Article és Person típus), valós szerzői bemutatkozással. Ez nem garantál jobb helyezést, de segítheti, hogy a forrás azonosítható legyen.
Milyen ritmusban tartható fenn ez a munkamenet?
Rövid válasz: egy szakértővel havi egy interjú hosszú távon is bírható, hetente pedig jellemzően nem.
Saját tapasztalat: a havi egy alkalom szinte soha nem bukik el. A kéthetente egy már határeset, és erősen múlik azon, hogy a szakértőnek fix idősávja van-e rá a naptárban. A heti ritmus egy emberrel általában hat-nyolc hét után kifullad: elfogynak a friss esetek, és a válaszok elkezdenek ismétlődni.
Ha heti cikkütem kell, ne a gyakoriságot told fel, hanem a szakértők számát: négy kolléga havi egy-egy interjúval kiad egy heti ritmust úgy, hogy senkinek nem lesz teher. Egy 30 perces interjúból reálisan egy mély cikk és mellé két-három rövidebb anyag jön ki (közösségi poszt, hírlevélrész, GYIK-bővítés), mert a leiratban maradt kitérők önálló témák.
Két gyakorlati fogás segít: tedd az interjút mindig ugyanarra a napra és időpontra, és vezess témabankot, amibe a kitérőket azonnal beírod. Nyolc-tíz cikk után tarts egy hónap szünetet, és ez alatt töltsd fel a bankot az ügyfélkérdésekből.
Hogyan hasznosítsd újra ugyanazt az interjút?
Rövid válasz: a leirat nem egy cikk nyersanyaga, hanem négy-öt tartalomé, ha a kérdésenkénti bontást megőrzöd.
Mielőtt megírod a cikket, vágd szét a leiratot kérdésenként, és mentsd el külön blokkokban. Innen már mechanikus a többi felhasználás:
- GYIK-blokk. A tévhit-kérdésre adott válaszokból lesz két-három valódi kérdés-felelet pár, olyan megfogalmazásban, ahogy az ügyfél tényleg kérdezi.
- Közösségi poszt. Egyetlen konkrét eset plusz a tanulság már önálló poszt, a cikkre mutató hivatkozással.
- Belső anyag. A sorrend-kérdés válasza sokszor jobb betanító anyag az új kollégának, mint a hivatalos folyamatleírás.
- Következő interjú alapja. A kitérők listája adja a témabankot, így a második beszélgetésre már nem kell témát keresned.
Szakmai feltételezés: a saját eseteket és döntési szempontokat tartalmazó szövegek jó eséllyel könnyebben idézhetők a válaszmotorok számára is, mert konkrét kérdésre adnak konkrét választ. Ezt hivatalos mérőszám nem támasztja alá, és semmilyen megjelenést nem garantál.
Milyen ellenőrzőlistával engedd ki a cikket?
- Szerepel benne legalább két olyan konkrét eset, ami csak ettől a szakértőtől jöhetett?
- Van benne legalább egy megcáfolt ügyfélhiedelem?
- A lépések sorrendje az övé, nem egy általános logika?
- Minden szám mellett tudod, honnan jön (mérés, adatlap, jogszabály, becslés)?
- Kivetted a személyes vagy azonosítható ügyféladatokat?
- A szakértő látta, és csak tényellenőrzést kért rajta?
- Van megjelölt, valós szerző a cikk mellett?
- Kiállja a szöveg az általánosság-tesztet bekezdésenként?
- A felvétel és a leirat a megbeszélt helyen, a megbeszélt ideig van tárolva?
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: Creating helpful, reliable, people-first content
- Google Search Central: Google Search's guidance about AI-generated content
- Google Search Quality Rater Guidelines (E-E-A-T fejezet)
- Google Search Central: Article structured data dokumentáció
- Schema.org: Article, Person és FAQPage típusleírások
- OpenAI: Whisper modell dokumentáció és model card
- Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR), tájékoztatási kötelezettségről szóló cikkek
- Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) tájékoztatói hangfelvétel készítéséről
- W3C: Web Content Accessibility Guidelines (WCAG) a szöveges tartalom szerkezetéről
Gyakori kérdések
Mi van, ha a szakértő nem szeret beszélni?
A zárkózott szakértőnél a konkrét esetkérdéssel kezdj, ne a véleménykérdéssel. A „mesélj el egy múlt heti esetet" típusú kérdésre szinte mindenki elindul, mert emlékezni könnyebb, mint állást foglalni. A rövid válaszokra a három visszakérdezés (miért, példa, mi lett a vége) általában elég.
Elég egy 30 perces interjú egy 1700 szavas cikkhez?
Jellemzően igen, ha egyetlen szűk témára fókuszáltok. Harminc perc beszélgetésből nagyjából 3000-4000 szónyi leirat lesz, amiből a felhasználható, konkrétumot tartalmazó rész bőven kiad egy hosszabb cikket. Ha a téma túl tág volt, inkább két külön interjú lesz belőle, nem egy hosszabb.
Használhatok AI-t a leirat feldolgozására?
Igen, tisztításra, tagolásra, szerkezeti javaslatra és cím-variánsokra hasznos. Amit nem szabad: hiányzó szakmai tartalmat generáltatni. A Google hivatalos állásfoglalása szerint az előállítás módja önmagában nem probléma, a hasznosság és az eredetiség számít, viszont a kitalált állítás mindkettőt rontja.
Kell-e a szakértő nevét feltüntetni a cikken?
Erősen ajánlott. A megjelölt, valós szerző vagy szakmai lektor segítheti, hogy a tartalom azonosítható forráshoz kötődjön, és a Google saját önellenőrzési szempontjai között is szerepel a „ki készítette" kérdés. Garanciát semmilyen jelölés nem ad jobb helyezésre.
Mennyi idő összesen egy ilyen cikk?
Saját tapasztalat alapján a 30 perc interjú mellé körülbelül egy óra kell a leirat feldolgozására és a vázra, majd két-három óra az első verzióra, plusz a szakértő 15-20 perces tényellenőrzése. Ez összesen nagyjából fél munkanap, szemben azzal, hogy a szakértő hetekig halogat egy fél oldalt.
Mit kezdjek a felvétellel az interjú után?
Tároljátok megbeszélt helyen, korlátozott hozzáféréssel, és rögzítsd, meddig őrzitek. A GDPR szerint a hangfelvétel személyes adat, tehát tájékoztatás, jogalap és megőrzési idő kell hozzá. A cikk megjelenése után a nyers hangot sok esetben nyugodtan törölhetitek, a javított leirat elég a későbbi újrahasznosításhoz.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.