- 50 000 URL vagy 50 MB felett kötelező a felbontás sitemap-indexre, de már ennél jóval kevesebbnél is érdemes tagolni.
- A lastmod csak akkor ér valamit, ha megbízhatóan a tartalom valós módosítását jelzi; a hamis dátum árt.
- A priority és changefreq mezőt a Google hivatalosan figyelmen kívül hagyja, ne pazarolj rájuk időt.
- Csak indexelhető, 200-as, kanonikus és értékes oldalt tegyél a sitemapbe; a noindex és a gyenge oldalak nem valók bele.
- A Search Console Sitemaps jelentése és az Oldalak jelentés együtt mutatja meg, hol akad el az indexelés.
Egy nagy, több ezer vagy tízezer oldalas webhelynél a XML sitemap nem dekoráció, hanem az egyik legolcsóbb eszközöd arra, hogy a kereső pontosan lássa, mely URL-eket tartod fontosnak. Kis oldalnál a Googlebot a belső linkeken elnavigál mindenhová; nagy tartalomhalmaznál viszont a mély, gyengén linkelt oldalak simán a látókörön kívül maradhatnak. Itt jön be a jól felépített sitemap.
Mikor van egyáltalán szükség sitemapre, és mikor sitemap-indexre?
Sitemap gyakorlatilag minden komolyabb oldalnak jár; sitemap-indexre akkor van szükség, ha sok a URL vagy nagy a fájl. A hivatalos protokoll szerint egyetlen sitemap fájl legfeljebb 50 000 URL-t és tömörítetlenül 50 MB méretet tartalmazhat. Ha ezt túllépnéd, több sitemap fájlra kell bontanod, és ezeket egy sitemap-index fogja össze.
Saját tapasztalatom szerint érdemes már jóval a limit alatt tagolni. Ha a sitemapet tartalomtípus szerint bontod (például termékek, blogcikkek, kategóriák, statikus oldalak külön fájlba), akkor a Search Console-ban típusonként külön látod, hány URL-t küldtél be és hányat indexelt a Google. Ez diagnosztikai szempontból sokat ér: ha csak egy nagy fájlod van, a probléma forrását nehezebb behatárolni.
Hogyan néz ki egy sitemap-index a gyakorlatban?
A sitemap-index egy olyan XML fájl, amely nem URL-eket, hanem sitemap fájlokra mutató hivatkozásokat sorol fel. A szerkezete egyszerű:
<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<sitemapindex xmlns="http://www.sitemaps.org/schemas/sitemap/0.9">
<sitemap>
<loc>https://pelda.hu/sitemap-cikkek.xml</loc>
<lastmod>2026-07-15</lastmod>
</sitemap>
<sitemap>
<loc>https://pelda.hu/sitemap-termekek.xml</loc>
<lastmod>2026-07-17</lastmod>
</sitemap>
</sitemapindex>
A gyerek-sitemapek pedig a szokásos <urlset> szerkezetet használják, bennük az egyes <url> elemekkel. Egy index legfeljebb 50 000 sitemapre hivatkozhat, így elméletben 2,5 milliárd URL-t is le tudsz fedni. Fontos részlet: minden sitemapnek ugyanazon a hoston (protokoll és domain szinten) kell lennie, mint ahonnan beküldöd, kivéve ha a Search Consoleban több property fölött igazoltad a tulajdont.
Számít a lastmod, és hogyan használd helyesen?
A lastmod hivatalosan is használt jel, de csak akkor, ha pontos: a valós utolsó tartalmi módosítást kell tükröznie. A Google több nyilatkozatában megerősítette, hogy a lastmod értéket felhasználja az újrafeltérképezés ütemezéséhez, feltéve, hogy megbízik benne. A bizalom itt a kulcsszó.
Ahol a legtöbben elrontják: minden egyes oldalra a mai dátumot írják, minden újragenerálásnál. Ha a sitemap azt állítja, hogy tegnap az összes tízezer oldalad módosult, miközben valójában egy sablonelem cserélődött a láblécben, a kereső előbb-utóbb megtanulja, hogy a lastmod adatod zaj, és onnantól nem veszi figyelembe. Ezt nagyon nehéz visszaépíteni.
A helyes megközelítés: a lastmod akkor és csak akkor változzon, ha az adott oldal érdemi, indexelést befolyásoló tartalma módosult. Egy elgépelés javítása vagy a footer cseréje nem indokolja az új dátumot. A formátum W3C Datetime legyen, tehát 2026-07-18 vagy időzónával 2026-07-18T09:30:00+02:00. Ha nem tudod garantálni a pontosságát, jobb kihagyni a mezőt, mint hamis adatot adni.
Igaz, hogy a priority és a changefreq befolyásolja a rangsorolást?
Nem. A Google hivatalosan közölte, hogy a priority és a changefreq mezőt figyelmen kívül hagyja, és a rangsorolásra semmilyen hatásuk nincs. Ez az egyik legszívósabb sitemap-mítosz.
A priority érték (0.0 és 1.0 között) elméletileg azt fejezné ki, mennyire tartod fontosnak az adott URL-t a saját oldaladon belül. A gyakorlatban ez semmit nem mond a keresőnek, amit ne tudna meg a belső linkstruktúrából és a tényleges tartalomból. A changefreq (daily, weekly, monthly és így tovább) hasonlóan puha jelzés, amit a Google szintén nem használ ütemezésre; ehelyett a valós változási mintákat és a lastmodot figyeli.
A gyakorlati következtetés: ne pazarolj energiát ezeknek a mezőknek a finomhangolására. Ha a sitemap-generátorod kiteszi őket, az nem baj, de ne higgy abban, hogy a 0.8-ról 1.0-ra emeléssel bármit nyersz. Az az idő sokkal jobban megtérül, ha a lastmod pontosságán és azon dolgozol, mely URL-ek egyáltalán bekerülnek.
Mit ne tegyél a sitemapbe?
A sitemap csak indexelhető, 200-as státuszú, kanonikus és valóban értékes oldalakat tartalmazzon. Minden más gyengíti a jelzést. A sitemap ugyanis egy implicit üzenet a keresőnek: "ezeket az oldalakat érdemesnek tartom az indexelésre". Ha ellentmondasz saját magadnak, romlik a bizalom.
Konkrétan hagyd ki ezeket:
- noindex oldalak. Ha egy URL-en noindex meta tag vagy header van, ne szerepeljen a sitemapben. A kettő ellentmond egymásnak, és a Search Console ezt hibaként vagy figyelmeztetésként is jelezheti.
- Nem kanonikus URL-ek. Csak a canonical verziót tedd be. Ha a
?szin=pirosparaméteres változat egy fő termékoldalra kanonizál, akkor a sitemapbe a fő oldal kerüljön, ne a paraméteres. - Átirányított vagy hibás URL-ek. A 301, 302, 404 és 410 státuszú címek nem valók a sitemapbe. Egy friss sitemap kizárólag élő, 200-as végpontokat sorol fel.
- robots.txt-ben tiltott URL-ek. Amit a robots.txt blokkol, azt a sitemapbe tenni értelmetlen és zavaró.
- Gyenge, vékony tartalmú oldalak. Az üres kategóriaoldalak, a néhány szavas címkeoldalak, a belső keresési találati listák jellemzően több kárt okoznak, mint hasznot. Ezeket saját tapasztalatom szerint jobb kihagyni a sitemapből, és sok esetben noindexre is állítani.
Szakmai feltételezésként hozzáteszem: egy nagy oldalnál a crawl budget akkor kezd igazán számítani, ha a felesleges, alacsony értékű URL-ek elszívják a feltérképezési kapacitást a fontos oldalaktól. A tiszta sitemap ezen segíthet, bár önmagában nem garancia a jobb indexelésre.
Hogyan küldd be a sitemapet a Search Console-ban, és mit figyelj utána?
A sitemap-index URL-jét add meg a Search Console Sitemaps jelentésében, és a beküldés után az Oldalak jelentéssel együtt kövesd, mennyit indexel ténylegesen a Google. Nagy oldalnál elég csak a sitemap-index címét beadni, a Google onnan bejárja az összes gyerek-sitemapet.
Lépésről lépésre:
- Ellenőrizd, hogy a sitemap böngészőből elérhető és valid XML (nincs benne parse hiba, jó a kódolás).
- A Search Console-ban a bal menüben nyisd meg a Sitemaps pontot, és add meg a sitemap-index elérési útját, például
sitemap.xml. - Add a robots.txt fájlhoz is a
Sitemap: https://pelda.hu/sitemap.xmlsort, hogy más keresők is megtalálják. - Néhány nap múlva nézd meg a Sitemaps jelentésben a beolvasott URL-ek számát és az esetleges hibákat.
- Az Oldalak (korábban Lefedettség) jelentésben hasonlítsd össze a beküldött és a ténylegesen indexelt URL-ek arányát. Ha nagy a szakadék, ott van tennivaló.
Fontos elvárás-kezelés: a sitemap beküldése nem parancs, hanem javaslat. A Google nem köteles minden beküldött URL-t indexelni, és a beküldés önmagában nem garantál gyorsabb feltérképezést vagy jobb helyezést. Segítheti a felfedezést, különösen a mélyen fekvő, gyengén linkelt oldalaknál, de a minőségi problémákat nem oldja meg.
Milyen ellenőrzőlistával tartsd karban a sitemapet?
Egy nagy oldal sitemapjét nem egyszer állítod be, hanem folyamatosan karbantartod. Ez a rövid lista segít, hogy ne csússzon el:
- Minden URL 200-as státuszú, kanonikus és indexelhető.
- A lastmod a valós módosítást tükrözi, nem minden generáláskor frissül vakon.
- A fájlok a 50 000 URL / 50 MB limit alatt vannak, index fogja össze őket.
- A sitemap automatikusan frissül, amikor tartalom kerül fel vagy le (nem kézzel karbantartott lista).
- A robots.txt hivatkozik a sitemapre, és a Search Console-ban is be van adva.
- Rendszeresen nézed a beküldött és indexelt URL-ek arányát, és a nagy eltéréseknek utánajársz.
- Nincs benne noindex, átirányítás, hibás vagy vékony tartalmú oldal.
Ha ezeket tartod, a sitemap abból lesz, aminek lennie kell: egy megbízható, tiszta jelzés a keresőnek arról, mi az, amit tényleg indexelni szeretnél. A többit, a mítoszokat és a mikromenedzselt priority-értékeket nyugodtan elengedheted.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: Build and submit a sitemap
- Google Search Central: Manage your sitemaps with the Sitemaps report
- Google Search Central Blog: sitemap lastmod nyilatkozatok
- Sitemaps.org XML protokoll specifikáció (0.9)
- Google Search Central dokumentáció: Robots.txt bevezető és sitemap direktíva
Gyakori kérdések
Hány URL fér egy XML sitemapbe?
Egy sitemap fájl legfeljebb 50 000 URL-t és tömörítetlenül 50 MB-ot tartalmazhat. Ha ezt túllépnéd, több fájlra kell bontani, amelyeket egy sitemap-index fog össze. Egy index maximum 50 000 sitemapre hivatkozhat.
Számít a priority és a changefreq a rangsorolásnál?
Nem. A Google hivatalosan közölte, hogy ezt a két mezőt figyelmen kívül hagyja, és nincs hatásuk sem a rangsorolásra, sem a feltérképezés ütemezésére. Ne fordíts időt a finomhangolásukra.
Kell-e a lastmod mező, és mi legyen benne?
Hasznos, de csak akkor, ha pontos. A lastmod a tartalom valós utolsó módosítását jelezze W3C dátumformátumban. Ha minden URL-re vakon a mai dátumot írod, a Google idővel megbízhatatlannak minősíti és figyelmen kívül hagyja.
Betegyem a noindex oldalakat a sitemapbe?
Ne. A sitemap azt üzeni a keresőnek, hogy az adott URL-t indexelni szeretnéd, a noindex viszont ennek az ellenkezőjét. A kettő ellentmond egymásnak. Csak indexelhető, kanonikus, 200-as státuszú oldalak valók a sitemapbe.
Mit jelent, ha a Search Console kevesebb URL-t indexel, mint amennyit beküldtem?
Ez normális, a beküldés nem kötelezi a Google-t indexelésre. Kis eltérés természetes. Nagy szakadéknál érdemes az Oldalak jelentésben megnézni a kizárási okokat, például vékony tartalom, duplikáció vagy kanonikus konfliktus.
Elég a sitemap-index URL-jét beadni, vagy minden gyerek-sitemapet külön?
Nagy oldalnál elég a sitemap-index címét megadni a Search Console-ban, mert a Google onnan bejárja az összes hivatkozott gyerek-sitemapet. Külön beadni őket nem szükséges, bár nem is hibás.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.