Az archívum a legtöbb magyar céges oldalon úgy néz ki, mint egy padlás: van rajta 40-300 régi cikk, ebből tíz-húsz még mindig hoz forgalmat, a többi csendben porosodik. Az AI-kereséssel ez a padlás felértékelődött, mert a válaszmotorok nem elsősorban új tartalmat keresnek, hanem felhasználhatót: olyat, amiből ki lehet emelni egy pontos, forrásolható mondatot. A 2020-ban írt cikkedben jó eséllyel benne van a tudás, csak nem abban a formában, ahogy egy gép ki tudja venni belőle.
Az alábbi módszer arra való, hogy ne az egész archívumot kezdd el rendezgetni (ott ugyanis el fogsz akadni a harmadik cikknél), hanem húsz oldalt válassz ki mérhető alapon, és azokon végezz el pontosan meghatározott beavatkozásokat.
Miért olcsóbb az átírás, mint egy új cikk?
Rövid válasz: mert átíráskor a legdrágább részek már készen vannak. Megvan az URL, az indexált állapot, a belső linkháló, az esetleges külső hivatkozások, és megvan maga a szakmai tartalom. Új cikknél ezt mind nulláról építed, és hetek-hónapok telnek el, mire egyáltalán stabilan megjelenik a találatok között.
Saját tapasztalat: egy 900-1400 szavas régi cikk célzott átírása jellemzően másfél-két óra munka, ha a szakmai tartalom megvan és csak a szerkezeten meg a konkrétumokon kell dolgozni. Ugyanennek a témának a nulláról megírása, kutatással és lektorálással együtt, inkább fél nap. Az arány nagyjából egy a háromhoz, és az átírás kockázata is kisebb, mert ismert teljesítményű oldalon dolgozol.
Szakmai feltételezés: az átírást azért halogatja mindenki, mert nem látszik. Az új cikk megjelenik a naptárban, meg lehet mutatni az ügyfélnek, van címe és publikálási dátuma. Az átírás láthatatlan munka, amiről csak a mérés árulkodik. Aki bevezet egy fix havi átírási kvótát (például havi négy oldal), az kiveszi a döntést az aktuális lelkesedés kezéből, és ezért lesz belőle rendszer.
Melyik 20 oldallal kezdd?
Rövid válasz: azzal a húszzal, ahol három halmaz metszi egymást: van organikus forgalma vagy megjelenése, üzletileg pénzt hozó szolgáltatáshoz kapcsolódik, és a téma még ma is releváns. Ha csak az egyik teljesül, az oldal nem tartozik az első körbe.
A kiválasztáshoz három adatforrás kell, mind ingyenes:
- Search Console, Teljesítmény riport, oldal szerinti bontás. Hivatalos információ: a riport 16 hónapnyi adatot tárol, tehát a teljes elérhető időszakot exportáld, ne csak az utolsó 28 napot. Kattintás, megjelenés, átlagos pozíció és a lekérdezések száma kell oldalanként.
- GA4, céloldal riport. Munkamenetek és kulcsesemény (ajánlatkérés, hívás, űrlap) céloldalanként, ugyanarra az időszakra, amennyi adatod van.
- Egy saját lista arról, mi hoz pénzt. Ez nem adat, hanem döntés: melyik három-öt szolgáltatásod adja a bevétel nagy részét. Ezt neked kell leírnod, elemző eszköz nem tudja megmondani.
Hogyan pontozd az oldalakat?
Rövid válasz: egy táblázatban, négy oszlopban, 0-11 közötti összpontszámmal, majd rendezés csökkenő sorrendbe és a felső húsz kijelölése. A pontozás célja nem a tökéletesség, hanem hogy ne az érzés döntsön.
A négy tényező:
- Forgalom (0-3 pont). 0 = nincs kattintás 12 hónap alatt; 1 = van megjelenés, de alig kattintás; 2 = kis, de stabil forgalom; 3 = az archívum legjobb ötödébe tartozik.
- Üzleti érték (0-3 pont). 0 = általános érdekesség; 1 = távolról kapcsolódik; 2 = a szolgáltatás témakörében van; 3 = közvetlenül a fő szolgáltatásod vásárlási kérdésére válaszol.
- Elavulás (0-3 pont). Itt a magas pont jó, mert javítható hibát jelent: 0 = időtálló, nincs mit javítani; 3 = konkrétan hibás, elavult számokat, régi felületneveket, megszűnt eszközöket említ.
- Pozíció-potenciál (0-2 pont). 2 pont, ha az átlagos pozíció 5 és 20 között van, mert ott a legnagyobb az elmozdulás lehetősége; 1 pont a 20-50 közötti sávra; 0 pont, ha már az első három helyen áll.
Táblázatban ez egy sor képlet, például: =MIN(3;kattintas/25)+uzleti+elavulas+pozicio_pont. Az eredményt rendezd, és nézd át kézzel a felső harmincat, mert a pontszám nem tudja, hogy melyik cikk témája szűnt meg végleg.
Két dolgot vegyél ki a listából. Az egyik: ami már az első három helyen áll és konvertál. Ott az átírás kockázata nagyobb, mint a nyeresége, azt a kört hagyd a végére. A másik: aminek 12 hónap alatt nulla megjelenése volt, és a téma sem releváns. Azt nem átírni kell, hanem összevonni egy erősebb oldallal, 301-es átirányítással, vagy elengedni.
Milyen szerkesztési beavatkozásokat végezz?
Rövid válasz: hatot, mindig ugyanabban a sorrendben. A sorrend azért fontos, mert a szerkezet javítása után a szövegjavítás fele már nem is kell.
1. Vágd ki a felesleges bevezetőt
A régi cikkek jellemzően két-három bekezdés hangulati felvezetéssel indulnak, mielőtt bármit mondanának. Ezt töröld. A cikk első mondata legyen az, ami a címben feltett kérdésre válaszol. Ez a leggyorsabb és legnagyobb hatású beavatkozás, és a legtöbben pont ezt nem merik meglépni, mert sajnálják a megírt szöveget.
2. Tegyél az elejére nyitó definíciót
Írj 40-60 szavas, önmagában is megálló választ a cikk fő kérdésére, rögtön a cím alá. Ne hivatkozzon az alatta lévő szövegre, ne kezdődjön úgy, hogy "ebben a cikkben". Ez az a blokk, amit egy válaszmotor a legkönnyebben ki tud emelni. Szakmai feltételezés: a rövid, kontextusfüggetlen definíciós blokk azért működik jól, mert a modell kevesebb kockázattal tudja idézni, ha nincs benne feloldatlan visszautalás.
3. Írd át az alcímeket kérdésre
A "Előnyök" helyett "Milyen előnye van a hőszivattyúnak a gázkazánnal szemben?". Minden H2 alatt az első két mondat legyen tömör, idézhető válasz, és csak utána jöjjön a kifejtés. Egy 1200 szavas cikkben négy-hat ilyen kérdés-blokk elég.
4. Rakj be legalább egy konkrét adatot dátummal
Szám, mennyiség, időtartam, tartomány vagy jogszabályi határidő, mellette az, hogy mikorra vonatkozik: "2026 szeptemberi állapot szerint". Soha ne találj ki adatot. Ha nincs biztos számod, írj tartományt vagy hagyd ki, és inkább egy tapasztalati megfigyelést tegyél be, világosan jelölve, hogy az a te tapasztalatod. Ugyanígy jelöld, ami hivatalos dokumentációból származik.
5. Jelöld a szerzőt és a frissítést
Látható módon a cikk elején vagy végén: ki írta, mikor jelent meg, mikor frissült, és egy mondat arról, hogy mi változott. A géppel olvasható jelölés ugyanezt mondja:
{"@context":"https://schema.org","@type":"Article","headline":"...","author":{"@type":"Person","name":"Kovács Anna","url":"https://pelda.hu/szerzo/kovacs-anna"},"datePublished":"2020-03-11","dateModified":"2026-09-09"}
Hivatalos információ: a Google dokumentációja szerint a dátumnak a tényleges tartalmi állapotot kell tükröznie, és a strukturált adatban szereplő dátumnak egyeznie kell azzal, ami az oldalon látszik. A vessző áthelyezése nem frissítés. A hamis frissítési dátum nem javítja a helyzetet, viszont bizalmi problémát okozhat.
6. Frissítsd a belső linkeket
Nézd meg, mire mutat a cikk, és mi mutat rá. A megszűnt céloldalra menő linkeket cseréld, és tegyél be két-három linket az azóta megírt, kapcsolódó anyagaidra. Ugyanakkor az URL-hez ne nyúlj. Ha muszáj változtatni, 301-es átirányítás kell, de átíráskor jellemzően semmi nem indokolja.
Hogyan néz ki az oldalankénti ellenőrzőlista?
Rövid válasz: tizenkét pont, amit egy oldalon 10-15 perc alatt végig lehet nézni, és amíg mind ki nincs pipálva, az oldal nem kész.
- Az első mondat válaszol a cím kérdésére, felvezetés nélkül.
- Van 40-60 szavas, önállóan is érthető nyitó definíció.
- Minden H2 kérdés formájú, alatta tömör válasszal indul.
- Van legalább egy konkrét, dátumhoz kötött adat, és az adat forrása visszakereshető.
- A szövegben jelölve van, mi hivatalos információ, mi saját tapasztalat, mi feltételezés.
- Nincs benne garanciát ígérő megfogalmazás.
- Látszik a szerző neve és a frissítés dátuma.
- A strukturált adatban a
dateModifiedegyezik a látható dátummal. - Az URL változatlan.
- A belső linkek élnek, és van két-három friss belső link.
- A megszűnt eszközök, régi felületnevek, elavult árazási utalások javítva vagy kivéve.
- A cikk végén van egy mondatos, konkrét következő lépés.
Mit ne csinálj átírás közben?
Rövid válasz: ne nyúlj az URL-hez, ne töröld a hivatkozott részeket, és ne írd át mind a húsz oldalt ugyanazon a napon.
- URL-csere: ha egy modell vagy egy külső oldal már erre a címre hivatkozik, a csere azt jelenti, hogy elveszíted a felépített hivatkozásokat. Az átirányítás segít, de nem ingyenes.
- A hivatkozott bekezdés törlése: ha egy szakaszra külső forrás mutat, azt inkább pontosítsd, mint hogy kivedd.
- Egyszerre minden: ha egy nap alatt húsz oldalt írsz át, sosem fogod megtudni, melyik beavatkozás mit hozott. Hetente kettő-négy oldal jó ütem.
- Hamis frissítés: apró módosítás után új dátumot tenni rövid távon sem használ, hosszabb távon árthat.
Hogyan mérd vissza az átírást?
Rövid válasz: minden oldalról készíts előtte-utána pillanatképet, mérj 28 és 56 nap után, és tarts fenn egy érintetlen kontrollcsoportot, különben a szezonalitást fogod eredménynek nézni.
A minimális mérési készlet oldalanként:
- Search Console: kattintás, megjelenés, átlagos pozíció, és az adott oldalra befutó különböző lekérdezések száma az átírás előtti 28 napra és az utána következő 28, majd 56 napra. A lekérdezés-szám sokszor előbb mozdul, mint a kattintás.
- GA4: munkamenetek és kulcsesemények ugyanezeken az ablakokon.
- Kontrollcsoport: jelölj ki 15-20 hasonló témájú, hasonló forgalmú oldalt, amihez ebben az időszakban nem nyúlsz. Ha a kontrollcsoport is emelkedik, akkor nem az átírás okozta.
- AI-láthatóság: állíts össze 10-15 kérdésből álló, fix promptkészletet, ami a témádra vonatkozik, és futtasd le havonta ugyanabban a formában a használt asszisztensekben. Jegyezd fel, említik-e a márkádat, és hivatkoznak-e az oldalra. Ez kézi mérés, de reprodukálható.
- Szervernapló: nézd meg, mikor tér vissza az AI-keresők crawlere az átírt URL-ekre. Szakmai feltételezés: az újralátogatás időzítése önmagában nem eredmény, de jelzi, hogy a változás egyáltalán eljutott-e a rendszerekhez.
Fontos elvárás: 14 nap alatt ne vonj le következtetést, és ne várj garantált elmozdulást. Az átírás javíthatja az esélyt arra, hogy az oldalad idézhető formában legyen elérhető, de sem helyezést, sem említést nem garantál. Ha 56 nap után a kontrollcsoporthoz képest nincs különbség, akkor a kiválasztás volt rossz, nem a módszer: valószínűleg olyan oldalakat írtál át, amiknek nem volt pozíció-potenciáljuk.
Milyen ütemben végezd el a húsz oldalt?
Rövid válasz: tíz hét alatt, heti kettővel, két mérési ponttal. Ez az ütem elég lassú ahhoz, hogy mérhető legyen, és elég gyors ahhoz, hogy egy negyedéven belül lezárd.
Praktikus beosztás: az első héten csak a kiválasztás és a pillanatképek készülnek el, utána nyolc héten át folyik az átírás, a tizedik héten pedig az első visszamérés. Az 56 napos mérés ilyenkor átcsúszik a következő negyedévbe, ami rendben van: az ehhez tartozó feladatot vedd fel előre a naptárba, különben elmarad.
Saját tapasztalat: a legtöbb elakadás nem a szerkesztésnél van, hanem ott, hogy nincs kijelölve, ki dönt a szakmai adatokról. Ha az átíráshoz kell egy konkrét szám, amit csak a szakember tud, akkor előre gyűjtsd össze mind a húsz oldalhoz tartozó kérdést, és egyetlen körben kérdezd meg. Húsz külön kérdezősködés az, ami hetekre megállítja a munkát.
Források és további olvasnivalók
- Google Search Central: Creating helpful, reliable, people-first content
- Google Search Central: Article strukturált adat dokumentáció (datePublished, dateModified)
- Google Search Console súgó: Teljesítmény riport és adatmegőrzés
- Google Analytics 4 súgó: céloldal riport és kulcsesemények
- Schema.org: Article, FAQPage, Person típusok
- OpenAI dokumentáció: GPTBot és OAI-SearchBot crawler leírás
- IETF RFC 9309: Robots Exclusion Protocol
- W3C: WCAG 2.2, címsor-struktúra és szövegtagolás
- A kiválasztás három adatból áll össze: organikus kattintás, üzleti érték és téma-relevancia, nem pedig az, hogy melyik cikk tetszik neked legjobban.
- A legnagyobb potenciál jellemzően a 5-20. átlagpozíción álló, üzletileg fontos oldalakban van, nem a már top 3-as cikkekben.
- Öt beavatkozás adja az érték nagy részét: nyitó definíció, kérdés alapú alcímek, dátumozott konkrét adat, szerző- és frissítésjelölés, és a felesleges bevezető kivágása.
- Az URL-t ne változtasd meg átíráskor, mert a meglévő hivatkozások és a modellek által ismert cím a legértékesebb, amid van.
- Visszaméréshez 28 és 56 napos ablak kell, érintetlen kontrollcsoporttal, különben a szezonalitást fogod eredménynek nézni.
Gyakori kérdések
Honnan tudom, hogy egy régi cikket átírni vagy összevonni kell?
Ha van megjelenése és üzletileg releváns, írd át. Ha 12 hónap alatt szinte nulla megjelenése volt, és van egy erősebb oldalad ugyanarra a témára, akkor az összevonás a jobb: emeld át belőle a használható részeket, és irányítsd át 301-gyel az erősebb URL-re. Két gyenge oldal egy témára jellemzően rosszabb, mint egy erős.
Meg kell változtatnom a címet és az URL-t átíráskor?
A címet igen, ha az nem tükrözi a tartalmat vagy nem kérdés-alapú. Az URL-t viszont hagyd békén. A cím a találati listán jelenik meg, az URL viszont az, amire a külső hivatkozások és a korábbi idézések mutatnak. Ha mégis változtatnod kell, kötelező a 301-es átirányítás.
Mennyi idő alatt látszik bármi az átírás után?
Tapasztalat szerint az első jelek 3-6 hét múlva jönnek, és inkább a lekérdezések számában meg a megjelenésekben, mint a kattintásban. Két hét alatt ne értékelj. Eredményt semmi nem garantál, ezért érdemes kontrollcsoportot tartani, hogy elkülönüljön a szezonális ingadozás.
Elég, ha csak a frissítési dátumot állítom át?
Nem, és önmagában kockázatos is. A Google dokumentációja szerint a jelölt dátumnak a tényleges tartalmi állapotot kell tükröznie. Új dátum akkor indokolt, ha érdemben változott a szöveg: új adat került bele, javítottál elavult állítást, vagy átépítetted a szerkezetet.
Hány oldalt írjak át egyszerre?
Hetente kettő-négyet, összesen húszat egy negyedéven belül. Ha egyszerre mindent átírsz, nem tudod szétválasztani, melyik beavatkozás mit hozott, és ha romlik valami, nehezebb visszakeresni az okát.
Mit tegyek, ha nincs biztos, konkrét adatom a cikkhez?
Ne találj ki semmit. Írj tartományt, vagy tegyél be egy tapasztalati megfigyelést egyértelműen jelölve, hogy az a saját tapasztalatod. A jelöletlen, kitalált szám a legnagyobb kockázat: egyetlen ellenőrizhetetlen adat is aláássa az egész oldal hitelességét.
Források és további olvasnivalók
Ezen az oldalon a hivatalosan igazolt információt elsődleges forrásokból építjük fel; a saját tapasztalatot és a szakmai becslést mindig külön jelöljük a szövegben.