Marketing onboarding: mit kell összeszedni az első 30 napban a cégen belül

Scheo · 2026-09-30 · Frissítve: 2026-10-26 · olvasási idő ~10 perc · Szerző: Schmidt Péter

Az első hirdetés vagy blogcikk elindítása gyorsnak tűnik, de ha előtte nincs rendben a mérés, az ajánlat és a célcsoport, akkor néhány hét múlva jó eséllyel vissza kell bontani valamit. Ez a cikk azt mutatja meg, milyen belső anyagokat, adatokat és döntéseket érdemes egy kkv-nak összegyűjtenie az első 30 napban, heti bontásban, ellenőrzőlistákkal. A szövegben külön jelöljük, mi hivatalosan igazolt információ (a platformok saját dokumentációja alapján), mi saját tapasztalat az ügynökségi munkából, és mi szakmai feltételezés.

Miért érdemes 30 napot szánni az onboardingra, mielőtt bármi elindulna?

Azért, mert a marketing minden későbbi eleme három alapra épül. Kié a fiók, mit mérünk, és mit ajánlunk kinek. Ha ezek közül bármelyik bizonytalan, a tartalom és a hirdetés is bizonytalan alapra kerül.

(Saját tapasztalat) A leggyakoribb elakadás ritkán szakmai. Többnyire a második héten derül ki, hogy a Google Ads fiók egy volt munkatárs e-mail-címéhez tartozik, a weboldal admin jelszavát csak a korábbi fejlesztő ismeri, vagy a cégen belül háromféleképpen írják le ugyanazt a szolgáltatást. Ezeket egy futó kampány mellett nehéz nyugodtan rendbe tenni.

(Szakmai feltételezés) A 30 nap nem varázsszám. Kisebb cégnél két-három hét is elég lehet, több telephelyes vagy több termékvonalas cégnél hosszabb idő kell. A heti bontás azért hasznos, mert az egyes lépések egymásra épülnek, és a sorrendet érdemes megtartani akkor is, ha a tempó változik.

Mit kell összeszedni az 1. héten a hozzáférésekről és a mérésről?

Az első héten azt tisztázod, hogy minden marketingfiók a cég tulajdonában van-e, és hogy a weboldal méri-e azokat a lépéseket, amelyekből később döntést hozol. Amíg ez nincs meg, semmilyen eredményt nem tudsz megbízhatóan értékelni.

Hozzáférések ellenőrzőlistája

• Domain (melyik regisztrátornál van, kinek a nevén, mikor jár le, ki tud DNS-rekordot módosítani).
• Tárhely és weboldal admin (legalább két cégen belüli adminisztrátor, mindenki saját fiókkal, közös jelszó nélkül).
• Google Search Console (a cég ellenőrzött tulajdonos, lehetőleg domain-tulajdonként ellenőrizve).
• Google Analytics 4 és Google Tag Manager (a cég Google-fiókja a rendszergazda).
• Google Ads és Meta vállalkozási portfólió (a hirdetési fiók a cég vállalkozási fiókjában van, nem egy magánprofilhoz kötve).
• Google Cégprofil (az elsődleges tulajdonos a cég).
• Hírlevélküldő, CRM, webshop-motor (ki fér hozzá, és hol van a feliratkozói vagy vevői lista exportja).
• Adatkezelési tájékoztató és süti-szabályzat (friss-e, és egyezik-e azzal, amit az oldal ténylegesen gyűjt).

(Hivatalosan igazolt) A Google Ads külön hozzáférési szinteket kezel (rendszergazdai, normál, csak olvasási, számlázási), a Search Console pedig megkülönbözteti a tulajdonost a teljes és a korlátozott jogú felhasználótól. A Meta a súgójában azt javasolja, hogy egy vállalkozási portfóliónak legalább két adminisztrátora legyen, így egy ember kiesése nem zárja ki a céget. Ebből egy egyszerű szabály következik. A tulajdonos mindig a cég legyen, a külső partner (ügynökség, fejlesztő) pedig csak a munkájához szükséges szintet kapja.

(Saját tapasztalat) Érdemes egy rövid hozzáférés-naplót vezetni arról, ki, mikor, milyen szinten kapott jogot. Partnerváltáskor vagy egy munkatárs távozásakor ebből percek alatt kiderül, mit kell visszavonni.

Mérés ellenőrzőlistája

1. Írd le, mi számít nálatok konverziónak (ajánlatkérés, telefonhívás, vásárlás, időpontfoglalás, letöltés).
2. Nézd meg, melyik jelenik meg ezek közül ma kulcseseményként (key event) a GA4-ben.
3. Küldj be egy tesztűrlapot, és ellenőrizd a GA4 DebugView nézetében vagy a Tag Manager előnézeti módjában, hogy az esemény tényleg beérkezik.
4. Ha a weboldal Tag Managert használ, egy sikeres űrlapküldésnél elég egy egyszerű dataLayer.push({event: 'ajanlatkeres', form_id: 'kapcsolat'}) sor, amelyre a GTM-ben egy GA4-eseménycímke épülhet.
5. Ellenőrizd a süti-hozzájárulást kezelő sávot és a Google hozzájárulási módját (Consent Mode).
6. Állítsd a GA4 adatmegőrzését a lehető leghosszabb értékre.

(Hivatalosan igazolt) A GA4 nem visszamenőleges, csak a beállítás utáni adatokat gyűjti. Az eseményszintű adatok megőrzése standard tulajdonnál alapértelmezetten 2 hónap, ez 14 hónapra emelhető. A Search Console teljesítményadatai 16 hónapra visszamenőleg érhetők el. Az Európai Gazdasági Térségben a Google 2024 óta a hozzájárulási mód 2. verzióját várja el, ha a hirdetési adatokat személyre szabásra vagy remarketingre is használnád. Minden nap, amíg a mérés hibás, pótolhatatlan adatvesztés.

Mit kell tisztázni a 2. héten az ajánlatról és a célcsoportról?

A második hét célja egy írásban rögzített, a vezetés által jóváhagyott ajánlat-leírás és egy-két konkrét célcsoport-leírás. Ez lesz minden szöveg, hirdetés és landing oldal forrása.

Ajánlat

• Mit árulsz pontosan (az a szolgáltatás- vagy termékkör, ami a következő 90 napban fókuszban lesz).
• Kinek nem való (ez ugyanolyan hasznos információ, mint az, hogy kinek igen).
• Mi a vevő következő lépése (ajánlatkérés, hívás, bemutató, próbavásárlás).
• Milyen állítást tudsz bizonyítani (referencia, tanúsítvány, garanciális feltétel, szállítási idő).
• Mit nem mondhatsz jogi vagy szakmai okból (egészségügyi, pénzügyi és jogi szolgáltatásnál különösen).

Célcsoport

Ezen a héten a valós vevői kérdések összegyűjtése a feladat. A legjobb forrás az értékesítő, az ügyfélszolgálat és a beérkező e-mailek. Kérd meg a kollégákat, hogy egy héten át írják fel a leggyakoribb kérdéseket és kifogásokat, szó szerint. Ha van CRM, nézd meg, honnan jött az utolsó 20-30 megrendelő, és mi volt az első kérdésük.

(Saját tapasztalat) Ezen a héten szokott kiderülni, hogy a vezetés és az értékesítés másképp látja a fő terméket. Ezt az ellentmondást itt érdemes feloldani, egy asztalnál. Ha már a hirdetésben kint van, akkor a beérkező érdeklődők minősége mutatja meg, és addigra költöttél is rá.

(Hivatalosan igazolt) A Google Search Central a hasznos, emberközpontú tartalmat emeli ki, amely első kézből származó tapasztalatot és szakértelmet mutat. A 2. hét vevői kérdései pontosan ilyen, első kézből származó nyersanyagot adnak.

(Szakmai feltételezés) Az AI-alapú válaszmotorok jó eséllyel azokat az oldalakat idézik szívesebben, amelyek egy konkrét kérdésre egyértelmű, önmagában is megálló választ adnak. Ha tudod, mit kérdeznek a vevőid, a tartalomterv nagy része gyakorlatilag kész.

Mit tartalmaz a 3. heti versenytárs- és tartalomleltár?

A harmadik héten két leltár készül. Az egyik arról szól, mit csinálnak mások, a másik arról, mi van már meg nálad. Így nem gyártasz újra olyat, ami már létezik, és látod, hol van hely az ajánlatodnak.

Versenytárs-leltár

• Válassz 3-5 valódi versenytársat, akikkel a vevőid ténylegesen összehasonlítanak (nem feltétlenül a piac legnagyobbjait).
• Nézd meg a fő kereséseidre, ki jelenik meg hirdetéssel és ki organikusan.
• A Meta hirdetéstárában (Ad Library) megnézheted, milyen hirdetéseket futtatnak éppen.
• Jegyezd fel, milyen ígéretet tesznek, milyen bizonyítékot hoznak, és mely vevői kérdésre nem válaszolnak.
• Tegyél fel néhány vevői kérdést egy AI-asszisztensnek is, és figyeld meg, kiket említ és milyen forrásokra hivatkozik.

(Hivatalosan igazolt) A Meta hirdetéstára nyilvános, az aktív hirdetések bárki számára kereshetők, így ez a lépés nem igényel hozzáférést a versenytárs fiókjához.

Tartalomleltár

Készíts egy egyszerű táblázatot (akár Google Táblázatban) ezekkel az oszlopokkal.

• URL vagy fájlhely
• Típus (oldal, blogcikk, videó, PDF, poszt, hírlevél)
• Melyik ajánlathoz és melyik vevői kérdéshez kapcsolódik
• Állapot (friss, frissítendő, törlendő, átirányítandó)
• Hozott-e forgalmat vagy érdeklődőt a Search Console és a GA4 szerint

(Saját tapasztalat) A legtöbb cégnél több használható anyag van, mint gondolnák. Ajánlati PDF-ek, gyakran ismételt e-mail-válaszok, belső oktatóanyagok, régi prezentációk. Ezek átírva jó alapot adnak cikkekhez és GYIK-oldalakhoz. Érdemes azt is tisztázni, melyik fotót és videót használhatod szabadon, mert a jogosultság utólagos ellenőrzése sok időt visz el.

Hogyan áll össze a 4. héten az első 90 napos terv?

A negyedik héten az első három hét anyagából egy rövid, írásos terv lesz, amely megmondja, mi indul el, milyen sorrendben, mit mérsz, és mikor nézed át. A 90 nap elég hosszú ahhoz, hogy a tartalom és a hirdetés értékelhető jelet adjon, és elég rövid ahhoz, hogy menet közben korrigálni tudj.

1. Cél és mérőszám (például a beérkező ajánlatkérések száma csatornánként, a forgalom mellett).
2. Csatornák sorrendje (ami gyorsan ad jelet, például a keresési hirdetés, és ami lassan épül, például a szakcikkek).
3. Tartalomterv (a 2. heti vevői kérdésekre építve, heti vagy kétheti ütemben, minden tételnél felelőssel).
4. Jóváhagyási rend (ki hagyja jóvá a szövegeket, és mennyi időt kap rá).
5. Átnézési pontok (30, 60 és 90 napnál rövid áttekintés, előre rögzített kérdésekkel).
6. Mit nem csinálunk most (lista azokról az ötletekről, amelyek jók, de a 90 napba nem férnek bele).

(Szakmai feltételezés) A 90 napos terv első változata szinte biztosan módosul. A cél az, hogy a módosítás tudatos döntés legyen, és utólag is látszódjon, mi változott és miért.

Mi történik, ha az onboarding egy eleme kimarad?

A kihagyott lépés ritkán ott okoz gondot, ahol kimaradt. Többnyire két-három lépéssel később jelentkezik, amikor már más munka is ráépült.

• Csúszik az ajánlat megfogalmazása. A tartalomterv a régi vagy a feltételezett ajánlatra készül. Amikor a végleges ajánlat megszületik, a cikkek fókusza, a landing oldal szövege, a hirdetések címsorai és a GYIK egyszerre szorulnak újraírásra.
• Kimarad a mérés ellenőrzése. A kampány fut, de nem tudod megmondani, melyik csatorna hozta az érdeklődőt. A GA4 visszamenőleg nem pótolja a hiányzó adatot, így az első hetek tanulsága elvész.
• Nincs rendezve a fiókok tulajdonjoga. Partnerváltás vagy egy munkatárs távozása után a hirdetési fiók vagy a Cégprofil kicsúszhat a cég kezéből, a korábbi adatokkal és beállításokkal együtt.
• Kimarad a tartalomleltár. Új cikk készül olyan témára, amelyre már van jól teljesítő oldal, és a kettő ugyanarra a keresésre versenyez egymással.
• Nincs célcsoport-leírás. A hirdetés sok, de gyenge minőségű érdeklődőt hoz, és az értékesítés elveszíti a bizalmát a marketingben.

(Saját tapasztalat) Ezek közül az ajánlat csúszása a leggyakoribb és a legtöbb utómunkát okozó, mert minden kimenő szöveg rá épül. Ha a 2. hét végére nincs jóváhagyott ajánlat-leírás, jobb a tartalomgyártást egy héttel eltolni, mint belekezdeni.

Miért olcsóbb a lassú onboarding, mint a gyors indulás utáni visszabontás?

Saját nézőpontunk szerint azért, mert az előkészítés munkája egyszer jelentkezik, a visszabontásé viszont többször. Le kell állítani, ami fut, újra kell írni, ami kész, és újra kell tanítani a hirdetési rendszereket.

(Saját tapasztalat) Egy rosszul előkészített indulás után a munka jelentős része arra megy el, hogy kiderüljön, mi ment félre. Hibás mérésnél azt sem lehet biztosan tudni, hogy a kampány volt gyenge, vagy csak nem látszott az eredménye. A 30 napos onboarding után a hibák többsége még papíron derül ki, ahol a javítás egy dokumentum átírása.

(Hivatalosan igazolt) A Google Ads és a Meta is leírja, hogy az automatikus ajánlattételi stratégiák és a hirdetéskészletek tanulási időszakon mennek át, és a jelentős módosítások ezt újraindíthatják. Minden visszabontás tehát munkaidőt visz, és a rendszer tanulását is visszaveti.

(Szakmai feltételezés) A lassú indulás nem jelenti azt, hogy 30 napig semmi nem történik. A mérés javítása, a Cégprofil rendbetétele és a meglévő oldalak technikai javítása már az első hetekben elkezdhető, mert ezek nem függenek az ajánlat végleges megfogalmazásától. A 30 nap egyik előnye, hogy ezek a javítások addigra már adatot is gyűjtenek.

Ki mit hozzon az onboardingra a cégen belül?

Az onboarding akkor halad, ha minden anyagnak van belső gazdája. Egy kkv-nál ez jellemzően három-négy embert jelent.

• Tulajdonos vagy ügyvezető (az ajánlat jóváhagyása, az üzleti cél, és a lista arról, mit nem csinálunk most).
• Értékesítés vagy ügyfélszolgálat (vevői kérdések, kifogások, a megnyert és az elvesztett ügyletek okai).
• Rendszergazda vagy fejlesztő (domain, tárhely, weboldal, mérőkódok).
• Könyvelés vagy pénzügy (a hirdetési fiókok számlázási adatai és fizetési módja).

Érdemes egy közös mappát és egy egyszerű táblázatot vezetni, ahol minden tételnél látszik a felelős és az állapot. A fenti ellenőrzőlisták tételeit akár szó szerint átveheted, és hetente egyszer, fél órában átnézheted a csapattal.

A heti fél órás átnézés menete

(Saját tapasztalat) A rövid heti egyeztetés akkor marad fél óra, ha minden alkalommal ugyanaz a menete.

1. Mi lett kész a múlt hét óta (a táblázat állapot oszlopa alapján, tételenként egy mondat).
2. Mi akadt el, és min múlik (hiányzó hozzáférés, jóváhagyásra váró szöveg, döntés, amit csak a vezetés hozhat meg).
3. Ki mit visz tovább a következő hétre (névvel, nem csapatként).
4. Változott-e valami az ajánlatban vagy a célcsoportban (ha igen, ezt a terv elé kell venni, mert minden más ráépül).

A megbeszélés után a táblázat frissített változata legyen az egyetlen hivatkozási pont, így senkinek nem kell e-mail-láncokból kikeresnie, mi a helyzet.

Milyen a jó marketingügynökségi onboarding folyamata?

A jó marketingügynökségi onboarding folyamata egy előre leírt, heti bontású menetrend. Az ügynökség először a hozzáféréseket és a mérést ellenőrzi, utána a cég vezetésével együtt írásban rögzíti az ajánlatot és a célcsoportot, majd versenytárs- és tartalomleltárt készít, és csak ezek után tesz le egy jóváhagyható 90 napos tervet. A jó folyamatban a fiókok tulajdonjoga végig a cégnél marad, minden lépésnek van felelőse, és hirdetés nem indul ellenőrzött mérés nélkül.

(Saját tapasztalat) Ügynökségi oldalról nézve a jó onboarding négy ponton tér el a gyors indulástól.

1. Írásos bekérőlistával indul. A cég már az első egyeztetés előtt megkapja, milyen hozzáférésekre, dokumentumokra és emberekre lesz szükség. Így az első találkozó döntésekről szól, nem jelszókeresésről.
2. Hozzáférést kér, nem tulajdonjogot. Az ügynökség a saját kezelői vagy partnerfiókján keresztül kap jogot a cég fiókjaihoz, és nem hoz létre új hirdetési fiókot a saját nevén.
3. Kimondja, mi hiányzik. Az első hét végén rövid állapotjelentést ad arról, mi van rendben, mi hiányzik, és ki pótolja.
4. Előre rögzíti az átnézési pontokat. Már az elején megmondja, mikor és milyen kérdésekkel nézik át közösen a munkát, és ki hagyja jóvá a cég oldaláról a szövegeket.

(Hivatalosan igazolt) A Google Ads kezelői fiókja lehetővé teszi, hogy egy ügynökség az ügyfél hirdetési fiókját úgy kezelje, hogy annak tulajdonjoga nem változik, és a kapcsolat később megszüntethető. A Meta vállalkozási portfóliójában a cég partnerként adhat hozzáférést egy ügynökségnek a saját eszközeihez, miközben az adminisztrátori jog nála marad.

(Szakmai feltételezés) Ha egy ügynökség az első napokban kampányt indítana ellenőrzött mérés és jóváhagyott ajánlat nélkül, az nem feltétlenül rossz szándék, sokszor a gyors eredmény iránti igényre felel. A korábbi szakaszokban leírt kockázatokat viszont ilyenkor is a cég viseli.

Mit kérdezz meg az ügynökségtől az onboarding előtt?

• Milyen sorrendben halad az első 30 napban, és mit kér tőlünk hetente?
• Kinek a nevén lesznek a fiókok, és milyen szintű hozzáférést kér hozzájuk?
• Hogyan ellenőrzi a mérést, mielőtt bármilyen hirdetés elindul?
• Ki hagyja jóvá a szövegeket és a hirdetéseket a mi oldalunkon?
• Mi történik a hozzáférésekkel és az adatokkal, ha az együttműködés véget ér?
• Milyen formában és milyen gyakran kapunk beszámolót?

Ha ezekre a kérdésekre írásban, konkrétan válaszol, az jó jel. Ha a válasz homályos, érdemes még a szerződés előtt tisztázni.

Mit adjon át a cég a marketingügynökségnek az onboarding első hetében?

A cég az első héten a hozzáféréseket, a meglévő anyagokat és a döntéshozók nevét adja át, mert ezek nélkül az ügynökség csak feltételezésekre tud építeni. Minél teljesebb az első heti csomag, annál hamarabb jutnak el a valódi szakmai kérdésekig.

• Hozzáférések meghívóval (a platformok saját felhasználókezelésén keresztül, nem e-mailben küldött jelszóval).
• Ajánlati és termékanyagok (szolgáltatásleírások, ajánlati PDF-ek, prezentációk, gyakran ismételt válaszok).
• Arculati elemek (logó, színek, betűtípus, fotók és videók, a felhasználási jogok jelölésével).
• Korábbi kampányok anyagai (riportok vagy exportok, és rövid leírás arról, mi működött és mi nem).
• Kapcsolattartó és jóváhagyó (név szerint, és az, hogy mennyi idő alatt tud reagálni).
• Tiltott állítások listája (amit jogi, szakmai vagy üzleti okból nem írhattok le).

(Saját tapasztalat) Ahol a platform engedi, a hozzáférést mindig meghívóval érdemes adni. Így az ügynökség munkatársa saját fiókkal lép be, a hozzáférés-naplóban látszik, ki kapott jogot, és az együttműködés végén egy kattintással visszavonható.

Források és további olvasnivalók

• Google Analytics súgó (GA4 adatmegőrzés, kulcsesemények, DebugView)
• Google Search Console súgó (tulajdonosok és felhasználók kezelése, teljesítményjelentés)
• Google Tag Manager súgó (előnézeti mód, adatréteg)
• Google Ads súgó (hozzáférési szintek, kezelői fiókok, hozzájárulási mód, ajánlattételi stratégiák tanulási időszaka)
• Google Search Central (Hasznos, megbízható, emberközpontú tartalom létrehozása)
• Meta Vállalkozási Súgóközpont (vállalkozási portfólió adminisztrátorai, partnerek hozzáadása, tanulási fázis)
• Meta Hirdetéstár (Ad Library)
• Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (GDPR)